2018. aug. 14.

Páskuj Lajos: A fülmile



Szép kalitka korláti közt
Ül a fülmile.
Pontosan kijár naponkint
Ital- s étele; -
És ő mégis bús nagyon…
Ugyan mi baja vagyon?...

Szép kalitja rejtekében
Bátorságban van,
Nem fél a vérszopó ölyvtől,
Mint a szabadban; -
És ő mégis bús nagyon…
Ugyan mi baja vagyon?...

Az erdők dallói helyett
Hallja asszonyát,-
Halja egy szép kis leánynak
Ártatlan dalát.
És ő mégis bús nagyon…
Ugyan mi baja vagyon?...

Ha jön a nyár, zöld lomb veszi
Kalitját körül,
Gondolván a lány, hogy annak
Madara örül.
És ő mégis bús nagyon…
Ugyan mi baja vagyon?...

Szélvész-, eső-, zivatartól
Tanyáján nem fél, -
Költözni sem kell neki, ha
Jön a hideg tél.
És ő mégis bús nagyon…
Ugyan mi baja vagyon?...

**

Nem kell neki szép kalitka,
Nem kell eledel.
Nem bánja ő ha vércse vagy
A sas tépi el.
Nem bánja ő, ha fárad is
Étele után.
Nem bánja ő ha nem dall is
Az a kis leány.
Nem bánja ő ha nem derül
Soha soha nyár.
Nem bánja ő ha minden nap
Költözni is jár.
Csak szabad madár lehessen,
S a szabadban röpkedhessen.

Forrás: Tanodai Lapok III. évf. 14-dik szám 1858. April 1.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése