Pajtásom! pajtásom, kenyeres pajtásom,
Gergely deák néked
Leveles írással, gyöngybetűs írással
Izenek sok szépet!
Ködös idők járnak, mosolya a nyárnak
Beléhalt az őszbe.
Rózsa nem virágzik. Levéllel a pázsit
Mind be van tetőzve.
Lantomon elnémult, nem is olyan régmult
Szerelemnek húrja.
Szerelem nem ámít, csalfa csók sem csábít
Merengésre, búra.
Most kupa se csendül, táncra ki se perdül
Nóta tüze mellett.
Szomorúan élünk, sírni űz a vérünk
Sok keserű könnyet.
Tudunk bízni mégis, megáldja az ég is
Igaz ügyeinket.
Fölkelhet a Hajnal, derűvel, arannyal
Mindent telehinthet!
Bízunk és remélünk, szegényesen élünk,
Örömünk sok nincsen.
Szegény magyarokat, minden harcosokat
Áldja meg az Isten!
- - - - - -
(Küldöm az írásom, könyeres pajtásom’ Gergely hegedősnek.)
Forrás: Dombóvári Hírlap 6. évf. 43. sz. 1922. szept. 17.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése