Szeretnék irni valamit…
Csak néhány szót, amelyre rácsilingel
A messzeségből egy-két tiszta rim,
Örök visszhangként kisérgetni őket
Kis életüknek kóborlásain.
Csak egy-két szót, amelynek csillogása
Oly tiszta, mint a havas hegyorom
És kedves, mint a kék szemeknek tükre
Mint egy kislányon láttam egykoron.
Csak egy-két szót, amelynek muzsikája
Az ifjuságom lüktetése még,
Amelynek még a vérem árja adja
Friss szökkenésü, könnyed ütemét.
Csak egy-két szót, amelynek forróságán
A hamvadt szikra izzó lángra kap
És álmaimból tüzzel glóriázza
A meddő harcban néma holtakat.
Csak egy-két szót, mely mindent széppé tesz még,
Könnyel teliti száraz lelkemet,
Sok lázas sebre enyhe cseppet hullat
És álmot, vágyat lassan eltemet.
Csak egy-két szót, mely legutolsó lesz tán,
Azután nem jön semmi, semmi sem
S én titkos hangjuk végső rendeletként
Szomoruan a sir felé viszem.
Forrás: Dombóvári Hírlap 5. évf. 30. sz. 1921. júl. 24.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése