Haj, kerekedj kedvem,
Régi búmat vedlem,
Régi búmnak szárazfáját
Átkos tűzbe vetem.
Nem sirás kell már itt,
A köny áriáit
Zúgja túl a magyar orkán,
Mert a sirás kár itt.
Haj, deres, ne délre,
Ne kárpáti télbe
Vezesd utam most az egyszer,
Ne is vigy Erdélybe.
Tudom a Bánát is,
Tudom Kolozsvár is
Rut igától búsan gyászol
S gyászol Árvavár is.
Busultam érettük,
Bús sorsul sziven üt.
Haj, de most már hallom: Ujvár
Üzenete értem küld.
Otthon a tanyánkat,
Nevelő anyánkat
Német szinbe öltözteti
Pipogya plundrás had.
Haj, deres pajtásom,
Ismer még a lábnyom,
Fordulj vissza, az ősi juss,
Most van a rabláson.
Látod: hanyatlóba
Vasi berek, róna,
Induljunk hát deres lovam
Harcra, utolsóra.
Forrás: Dombóvári Hírlap 5. évf. 33. sz. 1921. aug. 14.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése