Üres utcákon senki… senki,
Könnyesen, árván ballagok…
Oh üzenjetek csillagok:
Jó lenne valamerre menni.
Oh, merre, merre csillagok?
Itt annyi utca kanyarog.
Szivemre tenger könny szivárog.
Itt annyi durva zaj nevet,
Féltve őrzöm a nevedet.
Az ablakom alatt megállok.
Benézek… már meleg lehet…
Ma irok neked levelet.
Forrás: Dombóvári Hírlap 1. évf. 29. sz. 1917. júl. 15.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése