Roppant bosszantó ám az élet
fél hatkor, éjek-éjén -
még félárbócon leng a hajnal.
Édes járványként szerteszéled
az ébresztő ragálya halkan
az ásító karszárnya mélyén.
Egek! E rézkakas beh telve jajjal;
biciklis angyal
ott hagyja jászlát,
száll sürgönyével, köztük átvág.
Ez épülettömb holmi
hodály, s Dianna bereked.
Dideregve ébredjetek,
Roppant Utaknak utazói.
(Ford.: Végh György)
(Forrás: Jean Cocteau
válogatott versei - Európa Könyvkiadó Bp.,1961.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése