Jól megy a sürgés-forgás,
A nyakkendőnek hála.
Nem pottyan az utcára
Sosem az ügyes tornász.
Szamárnak mondja hattyú:
Ha van lelked, te fattyú,
Legyen halálod nóta.
A vak megsüketült
És jobban lát azóta.
Szólnak: Fiatalember,
Ha énrám vágyik,
Lám, még szakálla nincsen,
Forduljon falnak,kincsem,
Számoljon százig.
Végre felnéz szegény feje,
Ordítani sincs ereje:
Néhányan elutaztak,
Mások megházasodtak.
(Ford.: Weöres Sándor)
(Forrás: Jean Cocteau
válogatott versei - Európa Könyvkiadó Bp.,1961.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése