2017. okt. 6.

Jókai Mór (Kakas Márton): A bécsi doctorum collegium consultatioja,



- egy betegnek képzelt egészséges ember fölött –


1-ső doctor, ’Kurandus, allopatha.

Quandoquidem, - meine Herren, - tiens!
Az előttün kitt fekvő patiens
Szenved igen nagy felhevülésben,
Congestiók a májban és lépben.
Nem   d i g e r á l  - (státus-adósságot)
Sőt kihányja mind az orvosságot,
Mit más beteg szivesen bevenne,
Még a  R e i c h s r a t h  sem marad meg benne.
Az pedig a legjobb  o p i a t u m
Ily betegnek, jam fuit probatum.
Az  o b s t r u c t i o  is erős nála,
Rég, hogy  a d ó t  épen nem  s o l v á l a.
A helyett hevesen gesticulál,
Ha ágyba fektetjük, megint feláll;
Összetépi a legjobb receptet,
S  m i x t u r á k a t  fejeinkhez reptet.

Mindez a nagy  v é r b ő s é g t ü l  támad,
Ajánlom hát csalhatlan  c u r á m a t;
Ime itt egy  u j m ó d i  é r v á g ó,
Az én találmányom, nem is drága;
Emitt pedig wohlbewährt  k ö p p ö l y ö k
A miket applicálni készülök.
Fogadom, hogy ezen szerek által
Az én betegemet kikuráltam.
S ha elfoly vagy tizenhat font vére,
Megint elcsendesül egy pár évre.

2-ik doctor, Pfiffig, homoepatha.

Hochvenerabile collegium!
Nec non valde doctum consilium.
Ecce saepe perditum filium
Marodum Kaiserlicho-regium.
Hogy ennek a decoctum már nem kell,
Tapasztalánk saját szemeinkkel;
Kezdjünk hát kellemesebb gyógymódot,
Hagyjuk el a marcurt és a jódot.
Arra jó a homeopathia,
Hogy ezt könnyebben beveheti a
Gyógylevestől undorodó Lázár,
S ha nem rontja, nem növeli lázát.
E pilulák neve  c o n c e s s i o,
Nem kell félni, csak egy   q u a d r i l l i o
R é s z e c s k é j e  van benn a méregnek,
A mitől minálunk úgy remegnek.
Ezt be lehet neki adni bátran,
S ha neki nem, nekünk meg nem árthat.

3-ik doctor, Fuchtigus, hydropatha.

H i d e g  u m s c h l a g, ez legyen az első.
Országgyűlés, alsó tábla, felső.
P a r a g r a p h u s  v o l l b a d, p a t e n s-z u h a n y,
Ha ez a beteg fejére zuhan,
Hozzá nedves  v e z é r c z i k k   L e i b b i n d n i,
Ez őt mingyárt nyugalomra inti.
Mindent rendbe hoz majd a természet,
Már ugymint a román, horvát és szerb.
A vér saját maga is  r e a g á l;
A  m a t e r i a  p e c c a n s  kiüti magát
S előbb-utóbb előjön a  c r i s i s,
Csak türelem kell és  h y p o c r i s i s.

4-ik doctor, Buffellus, hungerdoctor.

Nixtutz! Csak az éhség kúrál bizton,
Tetszik látni, mennyire meghíztam?
A patienst ki kell éheztetni,
Egy zsemlyét kap és azontul semmit.
H a u s a r r e s t,  i z z a s z t á s,  v á m r e n d s z e r,
Bécsből nem kap  k ö l c s ö n t, az leend szer,
A mit applikálunk a parasztnál,
Ha neki nem, a doktornak használ.

5-ik doctor, Zuckersüssius, magnetiseur.

Nur Sachte! Hadd szóljak meine Herren.
Én magnetizálok. Az én tervem
Szépen  c z i r ó g a t n i  a beteget,
A míg mágnesálomba sülyedett
Akkor aztán doktora szavára
Majd úgy felel, a hogy az kivánja.
Nem azt látja, a mit szokott ébren;
Mindenre  i g e n t  mond, ha én kérdem.
S  s o m n a m b u l  álmában egy szavamra
Még Bécsbe is fölmegy a Reichsrathba.

Dr. Zangus, fogorvos.

Csekély a baj! minek ez a nagy zaj?
Hol a  f o g ó m? elkészülök azzal.
Két  g o n o s z   f o g, ha ezt  k i r á n t h a t t a m:
Minden bajnak vége lesz legottan.
Beteszünk neki kélt   h a m i s  fogat,
Mikkel kellemesen   m o s o l y o g h a t;
S miknek még azon előnyük marad,
Hogy azokkal nem  r á g  és nem  h a r a p.

Kakas Márton: Jókai Mór írói álneve
(Forrás: Kakas Márton politikai költeményei – Kiadta Jókai Mór – Pest, Emich Gustáv 1862.)



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése