Pista bácsi házasulni
készül.
Hejh! pedig már haja
mind megőszül,
Aztán szive átkozott
hideg lett,
Mint a jégveremnek belseje.
Lelkem Pista bácsi maga
mellett,
- Sajnálom – de megfagy
a neje.
Pista bácsi azzal mit
sem gondol,
Igy beszél: ‘jó szó az
illy bolondtól’,
S összevarrat sok
divatruhákat.
Lányokhoz jár. Csapja a
levet.
Pálczikát vesz, könnyü,
gyenge nádat,
A kezébe, ólmos-bot
helyett.
Pista bácsi nem kap
feleséget;
Káromolva minden
nő-cselédet,
Haza ballag puszta hajlékába,
Ujruháit, botját elveti,
Kályha mellé ül szegény
bujába,
S fáradt testét
melegitgeti.
Forrás:
Hazánk 1. évf. 121. szám – Győr, 1847.
October 12-én, Kedden
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése