Mikor Csalóközben jártam
Hejh be gyöngy volt a
világom
Szőke barna lányt
öleltem
Egy karcsut meg is
szerettem.
Megszerettem… s hehj
azóta,
Nincsen szivem
nyugovóba!
Meg-megszurja a fájdalom
S vérzik értted kis
angyalom.
Rá írt én itt nem
lelhetek
Azért hozzád vissza
megyek;
Vissza megyek Csalóközbe
Hogy szivem sebét
kötözd-be!
Forrás: Hazánk 1.
évf. 139. szám – Győr, 1847. November
23-án, Kedden
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése