Kevés az, amit én kívánok,
Csak mosolygásod és szavad:
Egy hóban egyszer látni, hallni
Ó légyen nékem is szabad!
Ezek a költői sorok Gyulai kezeírásában a keltezéssel együtt Gyulai Pál névjegyén Bánffy Györgyné báróné, Bethlen Margit grófnő hátrahagyott levelei között maradtak fenn. Gyulai nagy tisztelője volt a széplelkű bárónénak, a báróné viszont sokszor halmozta el az öreg költőt rokonérzésének jeleivel. Bánffy báróné többször meglátogatta Gyulai Pált Leányfalván s szívesen látta vendégül Budán Városmajor utcai villájában, valamint a gernyeszegi kastélyban is. Az együtt eltöltött, szép órákra céloz Gyulai verse is.
Forrás: Budapesti Szemle 1936. 242. kötet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése