Gyötör a jóság; - gondja türhetetlen,
Jó éjszakám volt, - csend van a szivemben,
Vidám a regg, - s az asszony gondja – kény.
Bánt rajtam feledt riadt pillantása
Minek az asszony féltő gondozása;
Annak, ki –mint én, ha vén is, - legény.
De jaj, ha egy rossz óra meggyötör!
A vén legény kedve sudárba tör
S egy halk fohásszal hódol asszonyának,
Megáldja gondja nyügösségét;
Oh asszony-jóság, asszonyhűség,
Terjeszd fölébem védő galambszárnyad.
Forrás: Budapesti Szemle 1932. 225. kötet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése