Van nékem egy kis ligetem,
Ahol dalok születnek;
Nem járja ezt sok idegen,
Nem sétány a tömegnek.
A kapu fölé magyarul
Egyetlen szó van irva:
„A magamé”. – Hej ritka úr,
Kinek ez tárva-nyitva.
Benn árnyakkal incselg a fény,
Amig én benne járok,
A szélingatta lomb zenél,
Dudolgatnak az álmok.
Kis ingatlan, - de szűz talaj,
Virágzó nyárba, télbe; -
s ha szegénység, hát az se baj,
A magam szegénysége.
Forrás: Budapesti Szemle 1932. 225. kötet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése