2024. ápr. 12.

Goethe: A bölcsek és a nép

 

- Die Weisen und die Leute –

 

EPIMENIDES (A többi bölcshöz.)

Testvérek, jertek a ligetbe,

Ahova már sok nép seregle,

A négy égtájról gyűlve egybe

De úgy vágynak csak a tudásra,

Hogy ne kerüljön fáradságba.

Készüljetek hát, hogy lehessen

Tudást nekik beadni nyersen.

 

NÉP

Ábrándozó, nagyképü bölcsek,

Feleljetek – de érthetőleg,

S ne csak rejtélyek leplin át:

Öröktől áll-e a világ?

 

ANAXAGORAS

Én azt hiszem. Mert az idő,

Amelybe’ még nem állt, valóba’

Egészen kárba veszve volna.

 

NÉP

S hogy el fog veszni, félhető?

 

AQNAXIMENES

Talán. De bajt abban se látok,

Mert míg az örök Isten lesz még,

Addig mindig lesznek világok.

 

NÉP

De mondd, mi az a végtelenség?

 

PARMENIDES

Miért gyötörnek ilyen eszmék?

Magadba nézz, s benned ha nincsen

Ami örök – érezni, tudni,

Úgy nincs, aki rajtad segítsen.

 

NÉP

S hol és hogyan gondolkodunk mi?

 

DIOGENES

Ugyan miért ugattok itten?!

Minden bölcs fejtől lábhegyéig

Gondolkodik, s ők rögtön értik

A Mi, Hogyan s a Legjobb titkát.

 

NÉP

Bennem is lélek lakozik hát?

 

MIMNERMOS

Jobb, ha vendégid’ kérdezed.

Mert én a finom érzetet –

Mit az, ha mással jót teszen,

S magával is, szent, égi kéjjel

Tölt el – léleknek nevezem.

 

NÉP

S a lélek szintén alszik éjjel?

 

PERIANDER

Tőled nem válhat el, valóba’,

S testeddel úgy van összeforrva,

Hogy nappal jót tevén a testbe’,

Nyugton pihen a lelked este.

 

NÉP

S szellem alatt –mondd csak – mit értesz?

 

KLEOBOLOS

Azt, mi úgy oldja meg a dolgot,

Hogy csak felel, de sose kérdez.

 

NÉP

S ki az, kire mondhatni: boldog?

 

KRATES

A gyermek – aki tán ruhátlan,

De nem haboz, szaladni bátran

Fillérjivel, tudván a boltot,

Ahol kenyér s cukros kalács van.

 

NÉP

S a halhatatlanság hogy’ áll?

 

ARISTIPPOS

Kezünkben az élet-fonál.

Ki sző – a rokkát jól forgassa,

Éljen, de mást is élni hagyva,

S aztán – az Isten megmutatja.

 

NÉP

Jobb a balgának, vagy a bölcsnek?

 

DEMOKRITOS

A kérdés könnyen fejthető meg.

A balga higgye: világ bölcse –

S a bölcs ezt nem sajnálja tőle.

 

NÉP

Szemfényvesztés s vaksors az úr csak?

 

EPIKUROS

Rám vár, hogy rá felelni tudjak.

A szemfényvesztést nézd kacagva,

A vak esélyt fordítsd javadra,

S mindkettő kedvez s hasznot ad.

 

NÉP

És van-e szabad akarat?

 

ZENON

Azon mulik, hogy mersze-e tenni?

Akaratodnál megmaradj,

S bár végül tönkre fogsz te menni,

Minden legyen számodra semmi.

 

NÉP

Hát úgy születtem már gonosznak?

 

PELAGIOS

E kérdésnél nincs semmi rosszabb.

Anyád méhéből – higgyed el –

Legfőbb bűnöd’ magaddal hoztad:

Hogy ily ügyetlen kérdezel.

 

NÉP

S van ösztönünk a javításra?

 

PLATON

Ne lenne ez mindenki vágya:

Nem jöttél vón kérdezni, lásd.

Magadon kezdd a javitást,

S ha magaddal nem jössz tisztába,

Úgy ne kivánj gyötörni mást.

 

NÉP

Mégis pénz s önzés úr a földön!

 

EPIKTETOS

A zsákmányból részed’ ne kérd,

S a világ minden kincseért

A rút irigység ne gyötörjön.

 

NÉP

S mondd, mielőtt örökre válunk,

Jogos tetszést miben lelünk mi?

 

A BÖLCSEK

A legelső szabály minálunk:

A kérdezőket elkerűlni.

 

Ford.: Szász Béla

 

Forrás: Budapesti Szemle 1932. 225. kötet

 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése