2024. ápr. 12.

Ibn Szahl al-Andaluszi (megh. 1251): Dalok

 

I.

Ha titokban egy pillantást rá vetek,

Tejarcára tüstént rózsát ültetek,

Csak azt tudnám, mért tilos hát énnekem

Leszakítnom a rózsát, mit ültettem.

 

II.

Valahányszor panaszkodom bánatomról,

Elfordítja tekintetét bús arcomról,

Mintha érző leányszíve nem is lenne,

Belehalok ebbe a nagy szerelembe.

Csak úgy siklik rajtam át a pillantása,

Mint sziklán hagy nyomot egy kis hangya lába,

S én ezért a semmiségért is csak áldom,

Nem korholom sem itt, sem a másvilágon.

 

Forrás: Budapesti Szemle 1944. 267.kötet 800-805.sz.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése