Hasad, olvad az ég alja.
Jön, jön a sugaras hím állat.
Óh tündöklő reggeli víz!
Te fölörvendő bűvös istenelem!
Neked adom a lábamat,
Bokáig állok puha testedben.
Óh tündöklő reggeli víz!
Erősítsd meg a lábamat!
Tedd könnyűvé a lábamat!
Fölszállt a gyönyörű hím állat.
Fürge sugarai rajzanak a vizen.
Óh tündöklő reggeli víz!
Te lobogó ősi istenelem!
Neked adom az ágyékomat,
Kötésig merülök égő testedben.
Óh tündöklő reggeli víz!
Erősítsd meg az ágyékomat!
Tedd szemérmessé az ágyékomat!
A rajzó fények játéka a vízen,
A fölkelő hullámok játéka a fényben.
Óh tündöklő reggeli víz!
Te hűslángú boldog istenelem!
Neked adom a testemet,
Elmerülök, úszom, nyüzsgök benned
Óh tündöklő reggeli víz!
Erősítsd meg a testemet!
Tedd termékennyé a testemet!
Forrás: Válasz 4. évf. 5.
sz. 1937.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése