M. F.-nek
Honnan vetted a meleget,
amellyel átölelsz te engem?
Mit csináljak én ebben az
ismeretlen fojtó veremben?
Honnan vetted a hőt? A föld
kádjából, hol a tűz szalad?
Megraboltad a föld szívén
szénben alvó páfrányokat?
Kiálts: a kezed mért meleg,
karodban mért lüktet a vér?
Egy szót kiálts: lehelleted
felcsap, csörömpöl s elalél!
Olyan hideg a levegő,
hogy az ima is megfagy itt,
ez a lég megfagyasztaná
Izland forró gájzírjait.
Nézd meg az arcokat: a szem
tükrén megfagyott rémület,
a fagynak van csak itt tüze,
egy tűz van itt: a gyűlölet!
A templomokban démonok
tanyáznak s csillogó varázs-
álcáját ölti már hideg
csontvázára a Robbanás!
Nézd csak a tábornokokat:
alattuk a Sárga Ló üget,
hajtják a szent vér titkait
és mind csak egy marionett!
Szemük hideg fém, csontjukat
borítja érem és kabát,
ők hozzák a villámokat
és ők hozzák a sír fagyát.
Honnan vetted a meleget,
honnan nyujtod felém karod?
Kerülj el engem messzire,
az én lelkem már megfagyott:
megfagyott már bennem az ég
és megfagyott bennem a rím
és megfagyott a szerelem
s megfagytak a gyermekeim!
Inkább keresd fel Tartarusz
véres barlangját s ott szeress,
még ott is több az irgalom,
mint itt, hol a vak fény vezet!
Mérnökök ássák a világ
négy szegletén az árkokat
s északról egy új Batu khán
kerget hideg futárokat.
Honnan nyujtod felém karod?
Nyisd ki karodnak ereit!
A régi világ megfagyott
és az új még nem melegít!
Add vissza véredet a föld
szellemének! A fény sötét.
A halál keze bontja itt
a holt világ épületét.
Forrás: Válasz 4. évf. 6.
sz. 1937.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése