- A petróleumé –
Ha majdan nemsokára
Végsőt pislákolok
És hogy többé kigyúljak,
Nem lészen rája ok,
Cilinder és a bél is
Pusztuljanak velem,
Eszményi illatom, csak
Te légy emlékjelem!
S ha majd sirom fölébe
Kijöttök néha tán,
Ez szálljon orrotokba
A szél fuvallatán!
És zengjetek nekem dalt,
Legyen nagy gaudium,
Jókedvű volt, amíg élt,
A vén petróleum.
Sirásra nem szorúlok,
Lump voltam és bohém,
Ahány éj volt a földön,
Mind végigélvezém.
Forrás: Pápai Hírlap Mutatványszám
I. évf. 2. sz. Pápa, 1903. dec. 24.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése