Kicsi piros bogyóban, növendék fában,
szép hangú madárban,
ott rejtőzik örömtündér, éldegél magában.
Csak bűvölöd őt varázsló vággyal, arany akarattal,
míg kicsi piros bogyóból végre kipattan,
csüggedt kedvednek őrtüzeket gyújt,
fásult szemednek gyönyörködést nyújt,
dajkálja hited friss muzsikával,
vezeti lépted, előtted szárnyal.
(Forrás: Aranyasszony
antológia)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése