Este van már, elvesz, elhal
Minden élet, minden hang,
S ünnepélyes énekével
Megcsöndül az estharang.
Jól tudom, hogy mit fejez ki
Tiszta, csengő szép szava,
És utána mondom én is:
Üdvözlégy szűz Mária!
A természet ünnepélyes
Néma csöndben nyugszik el,
Minden oly figyelve hallja,
A harang mit énekel.
Lebke szellő suttog, játszik
És felkapva szárnyira,
Oly örömmel hordja szerte:
Üdvözlégy szűz Mária!
Elhangzott az estharangszó,
Minden csöndes, néma lett,
Szenderítő félhomály ül
A szunnyadó föld felett.
A szellő sem suttog már itt,
Más vidékre szárnyala;
Csak szivemben zeng még most is:
Üdvözlégy szűz Mária!
Forrás: Magyar Szemle 26. sz. 1889. jún. 16.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése