Tavasz van, tavasz van! fény remeg az égen,
Ébredő reménység szivem közepében.
Szózatos pacsirta ling-lebeg felette,
Én meg el-elnézem édes önfeledten.
Lágy fuvalom ébred hegyen, völgyön, réten,
Virágsereg tánczol, hajladoz a szélben.
- Boldog, a ki bájos szemeidbe nézhet
Gyönyörű szép gyermek: viruló természet!
Forrás: Magyar Szemle 26. sz. 1889. jún. 16.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése