A messze város terén
Most dús halmokban áll
Őszi barack és szilva,
S aranyló muskotály.
Jár köztük andalogva
Sok-sok diákgyerek,
Velük illat és zamat
Kacérul incseleg.
Őnekik még az élet
Csak illat és zamat,
Boldog szívükben boldog
Indulók rajzanak.
Közülök jöttem én is,
Ezért zengek panaszt,
Hogy épp olyan az élet,
Mint az őszi barack.
Csupa íz, csupa illat,
De romlás jár vele
S nem mosolyog, oh jaj,
Csak az egyik fele.
Forrás: Budapesti Szemle 1937. 247. kötet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése