Csalán az megterem
Magától, mindenütt,
Hol keltő melegen
Virágok napja süt.
A gyom, bár ott rohad,
Csak mindenütt kikel,
De a virágokat
Mindig ültetni kell.
Nevelnünk kell nekünk
Eszményibb felfogást,
Másképen sülyedünk
Tovább, szemlátomást.
Ha meg nem harczolunk
A bűn hullámival,
Prédává lesz honunk, -
Nemzetségünk kihal.
Anyáink, asszonyok!
Ne életunt, beteg
Pillét, mely veszni fog, -
Anyát neveljetek!
Ne nagyvilági fit,
Ki hozományt keres, -
Apát, kit boldogit
Nő, melyre érdemes!
S halhatatlan érdemet
Nem a költő dala,
S a harczos fegyverek, -
Ti nyertek általa!
Sorsotok isteni,
Dicsőbb miként lehet?
Ujjá teremteni
Ti birtok nemzetet!
Forrás: Magyar Szemle 26. sz. 1889. jún. 16.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése