Boldogan hiszem:
Minden új dalomban
Új életre lobban
Hamvadó szivem.
Lelkem úgy örül,
Hogyha égi hangok
Mint ezüst-harangok
Csengenek körül.
Nem zavar meg ott
Semmi földi lárma:
Szebb lét hajnalára
Ébredek legott.
Örök, fiatal,
Halhatatlan élet:
Én a dalban élek,
bennem él a dal!
Forrás: Budapesti Szemle 1940. 259. kötet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése