I.
Piszkoskezű kovács
Forgatta pörölyét
A bécsi műhelyen
S koholt: veszett fenét.
Öreg már e kovács,
Nehézkes a keze,
Zord pőrölyével ő
Csak rabvasat vere.
II.
Pozsony s Pest műhelyén
Más mester működék,
E vulkántól dörgő
Villámot várt az ég.
Ifjú még e kovács,
Az ő lángműhelye:
A honpolgároknak
Föllángoló szive.
S e sziveken, tudjuk,
Tizenkét éven át,
Hogyan koholta a
Szabadság lángvasát.
Forrás: Hangok a multból
– A magyar nemzet nagy napjainak emlékeűl. Összeszedte és kiadta: Két magyar
honfi. Lipcse, Keil Ernő és Társa 1851. – Batthyányi Lajos, az elárult haza
vértanuja, a szent harczban az oltárrá lett vesztőhelyen Elesettek hű
emlékezetének, hazafijui kegyelettel szentelik - A Kiadók.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése