Táboroznak a kék inges huszárok,
Örvendjetek kecskeméti leányok;
A Hunyadi tüzről pattant csapatja,
Kedves hazánk ellenit megszalasztja.
Édes anyám varrjál nékem kék inget,
Mert én bizony kék inges huszár leszek;
Pörge kalap, csöngő pöngő sarkantyu, -
Kecskeméten terem csak a szép fattyu.
Sujtó aczél, dupla pisztoly, fokos nyél,
Bátor fiu a hazáért sikra kél;
A ki magyar, nem tud az retirálni;
Megmutatom, hogy, hogyan kell bevágni!
Édes anyám varrják nékem kék inget,
Mert én huszár, pedig kék inges leszek;
Pörge kalap, vérszin vörös pántlika,
Kecskeméten terem a legjobbika.
Dupla lénung, szabad ország, hat vágás,
Indulót fú csatára a trombitás;
Kardot kötök, kardot rántok vitézül:
Köny csordul ki kedves babám szeméből.
Édes anyám nézd milly éles a kardom,
Vérszín vörös pántlikás a kalapom;
Kecskeméti fiu vagyok, kék inges,
Szabadságért lángoló szép önkéntes.
Dupla lénung, szabad ország, nincs király,
A szabadság gyilkolója retirál;
Hurban, Urban tót pereputy, Veszettgrécz!
Mint a torzsát, ugy apritlak szerteszét.
Ha nincs király? él az isten, van Kossuth!
Ő mutatja, mellyik a leggyöngyebb út;
Éltesse őt a magyarok istene,
Porba hulljon a szabadság ellene.
Jönnek, jönnek a kék inges huszárok,
Örvendjetek – szabad a hon – leányok!
Tős gyökeres magyar város Kecskemét,
Most üli a szent szabadság ünnepét.
Forrás: Munkások Ujsága 2. kötet 22. sz. Bp., 1848. december 15-én
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése