Balogh Ádám nótája (1709)

1.

Török bársony süvegem,,

Most élem gyöngyéletem.

Balogh Ádám a nevem,

Ha vitéz vagy, gyer velem!

 

2.

Fakó lovam, a Murza,

Lajta vizét megúszsza,

Bécs-alját ha nyargalja;

Császár azt megsiratja…

 

3.

Császárt hogyha kinn kapom:

Hacsérossit lecsapom

Magát is megugratom,

Bécs várába futtatom.

 

4.

Zsendelyes hí, eszterhás…

Ég a város, ég a ház,

Nem is egy ház; háromszáz –

Mert a kurucz ott tanyáz.

 

5.

Vitéz! Hol a tarisznyád?

Vedd elő a pogácsát;

Zsendely pattog, húll a nád…

Süthetünk ma szalonnát!

 

6.

Sándor Ferkó, sógorom –

Adsz ide a jó borom!

Harcz után h a szomjazom:

Az áldomást megiszom.

 

Forrás:  A régi magyar költészet remekei – A legrégibb időktől Kisfaludy Károlyig 126. l. – Bp., 1903.