2020. máj. 16.

Kurucz tábori dal (1672)


Te vagy a legény Tyúkody pajtás!

Nem ollyan mint más, - mint Kuczug Balázs

Teremjen hát országunkban jó bor, áldomás…

Nem egy fillér, - de két tallér kell ide, pajtás.

 

Szegénylegénynek olcsó az vére:

Két-három fillér egy napra bére;

Azt sem tudja elkölteni, mégis végtére

Két pogány közt egy hazáért omlik ki vére!

 

Rajtunk német dúl, rajtunk török jár,

Tűz-vassal pusztúl ország és határ;

Ez az istentelen német annyi kárt tött már:

Hozzá képpest hogy mit sem tött török, sem tatár!

 

A nagy uraknak mézes szókat hány,

S hozzá hódúlnak, mint búdúlt zsákmány…

Hej nagy urak! nem keresztyén az, a ki pogány:

Rosszabb pedig még ennél is labancz, valahány.

 

Mindent ígér, de csak szorúltában, -

Semmit bő nem vált, ha szabadjában;

Az németnek – ebhitűnek fogadásában

Ne bízz többet, mint az ebnek ugatásában!

 

Pusztítni jött, nem segítségre, -

Hogy elfoglalja országunk végre;

Álnoksággal nemzetünknek esküdt vesztére:

De az isten ráfordítja még ő fejére!

 

Csak azt nézd pajtás, hogy labancz hol van?

Csak azt vágd pajtás nagy busúltodban.

Mert e pogány kiöl mindent édes hazánkban, -

Vágd tehát még az magyart is társaságában!

 

Tölts kupámba bort, az lölkemnek bort;

Német vesztére űljük meg a tort.

Ma egymással – bajnoktárssal együtt iszunk bort:

Vírradatra úgy üssük meg a német tábort!

 

Töltsd az kupákot – töltsd az pulhákot,

Készen tartsad jó, súllyos szablyádot.

Úgy igyál hogy ha hallod a trombitákot –

Vért ihassál, s német testbűl rakj garmadákot!

 

Bort kupámba bort, embert a gátra!...

Tyúkody pajtás induljunk rája!

Verjük által az labanczot a másvilágra

Ugy ad isten békességet édes hazánkra.

 

Forrás:  A régi magyar költészet remekei – A legrégibb időktől Kisfaludy Károlyig 118. l.– Bp., 1903.

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése