(A korabeli helyesírás
megtartásával!)
Hegyoldalba a sírhalom
Még csak fejfája sincs neki
Nincsen azon szögfü-virág…
De minek is az ő neki?! –
Egy árva-fi nyugszik benne
Mindenkitől elfeledve:
Nem volt ki őt megsirassa,
Sem rokona, édes-anja. - -
A halvány hold estélyenként
Meg-megáll a sírja fölött;
Le-letekint a magasból
megnézni ahol ő pihen.
És miként a dörgő fölleg
Ha átvonul a határon:
Sűrü köny hull le belőle
Az elfeledett halmára…
Hegyoldalba a sírhalom
Még csak fejfája sincs neki –
A ki e mély sírba nyugszik:
Egy hon-vesztett, egy árva-fi!
Forrás: Szines könyv. Díszemlény. Számos magyar írónő s író
közreműködésével szerkesztve és a magyar
írói segélyegylet alaptőkéje gyarapítására kiadta Khern Ede. Ajánlva mélt. gróf
Miczky-Tarnóczy Malvina úrhölgynek. Malvina, a költőnő arcképével. Brassó,
1861.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése