(A korabeli helyesírás megtartásával!)
Ült oroszlán-kert előtt
Míg küzdés órája jött
Ferenc király –
Ott körülte ország-nagyjai,
Hölgyfüzér legszebb virágjai
Fényes kedves csoportja ül.
A mint egyet int kezével
Retesz-ajtó gyorsan nyíl fel;
Egy oroszlán a nagy küzdtérre
Lassan lép be.
Némán széjjel
Nézdel;
Nagyot ásitva,
Sörényét megrázza,
S nyujtózik hosszan
Földön elnyultan.
Ujból hirtelen pattan
Egy kéz-mozdulatra
Más ajtó is,
S gyorsan rajta
Szörnyü szökéssel
Ugrik egy tigris.
Rá-ordit az oroszlánra,
S megmutatni
Nagy haragját
Pettyeges nagy farkát
Karikába hányja.
Nyelvet marva ölt,
Jár körülte kört,
Magát morogva
Forgva hányogatja
Végre míg le-dűl.
A király kéz-int viszont
S egy más fogda megnyilt ajtaja
Két párducot dob a küzd-homokra.
S mindkettő harcvágyba bódultan
Tigrisre rohan.
Beléjük csapta már szörnyü körmeit ez.
Az oroszlán mozdulva
Ordit, s a küzdés megálla
S ott együtt körben
Véres kedvben
Fetrengnek a szörnyü macskák.
S ím az erkély széléről
Egy keztyü szép kezekből
Hull az oroszlán s tigris közé
A mélybe bé.
Delorge* lovaghoz oly
félgunyosan
Fordulva a szép Gunda
szól:
’Lovag! ha szerelme olyan forrón
Lángol, mint mondá annyiszor
A keztyümet most adja fel….’
A lovag merészséggel
Leszállt a szörnyü fogdába,
Szilárdon keze
Az irtóztató középbe
Nyúl s a keztyüt onnan felragadta.
Hogy mit tesz a bátor kéz,
Minden kebel borzadva néz,
S mint a keztyüt visszahozza
Minden ajk s szem őt dicsérte;
Meg van nyerve a szép Gunda
Meghajolva büszke szive:
Ő a keztyüt oda-veti –
„Ne fáradjon megköszönni!”
Szól, s ott hagyja mind-örökre! -
*) olv. „Dölorzs”
Forrás: Szines könyv. Díszemlény. Számos magyar írónő s író
közreműködésével szerkesztve és a magyar
írói segélyegylet alaptőkéje gyarapítására kiadta Khern Ede. Ajánlva mélt. gróf
Miczky-Tarnóczy Malvina úrhölgynek. Malvina, a költőnő arcképével. Brassó,
1861.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése