Istenem, ki hallod a beteg nyögését,
Levél suttogását, méhek zümmögését,
Halld meg ajakamnak gyönge rebegését!
Ki bölcsőm rengette, ringatta szelíden,
Te meglátogattad, óh hatalmas Isten!
Betegség sorvasztja, nyugodalma nincsen.
Ugy reszket a szivem, mikor a harang szól,
Ugy reszket a csöndes, siró fuvalomtól!
Küldj balzsamot néki szárnyas angyalodtól!
Add vissza szemének tiszta ragyogását,
Sápadt orcájának vidám mosolygását,
Lelankadt kezének ölelő áldását!
Forrás: Gyakorlati
pedagógia. - 4. évf. 4. sz. 1938.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése