Szeresd a gyermeket! A sivatag hegyen,
Hol villámok között vala az Úr jelen,
E legszentebb parancs nincs kőtáblára írva:
Mosolygó kedviben, pirosló hajnalon,
Aranybetűkkel azt az örök Irgalom
Az emberszívbe írta.
Szeresd a gyermeket! Még neki szárnya van,
A csillagok közé ő még el-elsuhan
S kitárja vidoran a mennyek ajtaját:
Hiába könyveid, hiába lángeszed,
Az Isten titkait ki nem kémlelheted,
Csak gyermeklelken át.
Szeresd a gyermeket, öleld szívedre őt,
Ringasd el lágyan a szegény kis szenvedőt,
Lehunyt pilláinak töröld le könnyeit.
S míg te a gyermekek könnyét törölgeted,
Egy láthatatlan kéz a csillagok felett
Letörli vétkeid!
Forrás: Gyakorlati
pedagógia. - 4. évf. 1. sz. 1938.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése