A férfi zárt, fekete volt, rejtélyes és tapasztalt.
Sphinx-arcú hegy, mely nincs továbbfaragva,
csak arca van kivésve elnagyoltan:
ezer billentyűs zongora.
A lány kanári-sárga lelkecskével ül ott
szőkén, puhán, parfőmösen,
kalácska-kézzel (plim, plam) zongorázott
a hegylánc-lelkű zongorán.
Évezredes melódiácska: (plim, plam),
mikor megengedi mamácska, (plim, plam),
fehér menyasszonyi ruhácska, (plim, plam),
egy rózsaszín élő babácska, (plim, plam).
Ugrált a (plim) kanári (plam) lelkecske (plim, plam)
a hegylánc-lelkű zongorán.
De a zongora zengeni kezdett.
Utánanyomozhatatan sok húrja között
kitört a szerelmi vihar!!
Huzalok sűrűje a sár s a virág közt.
Huzalok sűrűje madár s denevér közt.
Huzalok sűrűje kereszt s karabély közt.
Huzalok sűrűje a fütty s a kenyér közt.
Huzalok sűrűje csaták meg a csend közt.
Huzalok sűrűje magány s a család közt.
Huzalok sűrűje a bűn s az erény közt.
Huzalok sűrűje a lét s a halál közt.
Huzalok sűrűje a menny s a pokol közt.
Minden zengeni kezdett! Paskolta ököllel
a kerub-lakatolt, tűnt édeni kert barlangjaiból
vágy-szárnyaival kirepült vér-fellegű Ciklon.
Mint hogyha az üveghegyen a mesebeli csend ül
s megütve rózsás, szőke furulyával:
csak ép cinkényit csendül,
s e rózsás kis visszhang-labdával
labdázni kezdenek
a mérföldes üveghegyek
a barlangos mágneshegyekkel,
s vihar-dallammá nő új hangjegyekkel:
- úgy dúlt a férfilélek belsejében
a nagy szerelem szerteszét
és megkérte a lány kezét.
(forrás: Mécs László:
Anya kell! – Versek lányokról és anyákról)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése