Mikor a csillagok kigyúlnak az égen:
Azt a fehér kicsi házat,
Hol a lelkem rég tanyázgat,
Gyönge két karommal fölépítem szépen.
S befuttatom minden éjjel
Iszalaggal, zöld repkénnyel.
Csillagos éj tüntén tova száll az álom...
A kelő nap sugarában
Összeomlik kicsi házam,
Úgy elhordja a szél: a nyomát se látom.
Iramlik a födelével,
Iszalaggal, zöld repkénnyel.
Forrás: Pósa Lajosné: Tövises utakon. Költemények. Budapest,
1911. Singer és Wolfner Könyvkereskedése
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése