Mondd az éjnek, ne öltsön gyász ruhát!...
A csillagnak: szünjék meg ragyogni!!...
Állitsd meg a patakot utjában,
Melly a tenger felé siet…
A tavasztól tiltsd el a virágot…
Zord ősztől a fű s lombhervadást…
Válaszd el a szerelmet a vágytól…
Világtengert gyöngy és a hullámtól…
Parancsolj télben a zivatarnak…
Csalódásban a sziv s lélekharcznak…
Változtasd meg a világ folyását…
S ha van hatalmad ez erők felett,
Még tán igy is gyönge és erőtlen,
Kitépni lelkemből emlékedet!...
Forrás: Családi lapok 6. Évf. II. félév 20. sz. 1857. nov.
12.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése