Mikor én még pillangókat űztem
Verőfényes, harmatos mezőkben,
Mikor még egy pilleszárnyon
Függött minden boldogságom,
S kigyult arczczal, lengő szőke hajjal
Nyargaltam a tilalmason által,
Míg amott tul
Fenyegetett a kerülő…
Arany idő, boldog idő.
Mikor én még a csermelyre jártam,
Beleülvén, hogy fölérje állam;
Aztán fényes kövek alatt
Fogdostam az apró halat,
Majd megszánva csak visszabocsátám,
Anyjok nélkül hogy élnek meg árván?
Hisz nekem is
Édes, olly édes a szülő…
Arany idő, boldog idő.
Mikor ott a zsendülő berekben
Ért az este, mert egy fészket leltem,
Két szép madárfiók benne
Semmi tolla, semmi pelyhe,
Minden reggel látogattam őket,
Örülvén, hogy velem együtt nőnek,
S tudtam sirni,
Midőn elszállt mindakettő…
Arany idő, boldog idő.
Midőn még a mint elszenderedtem,
Akkor is játékszer volt kezemben,
És föl-fölébredve ollykor,
Érzém, hogy valaki csókol,
Midőn még a legédesebb álmom
Sem volt szebb, mint napi boldogságom,
S a jelennél
Elhalványult mult és jövő…
Arany idő, boldog idő.
A mikor még minden szép leányban
Csak szerelmem jó anyámat láttam,
s szeme édes játékánál
Mosolyogtam, mint a virágszál
A hajnalló nap tekintetére…
De szivem, az még semmit sem érte,
Bármikép hullt
Két orczámra a csókeső…
Arany idő, boldog idő.
Mikor gyermeteg volt még vallásom,
S ollyan édes, mint mézeskalácsom,
Mellyet szép bucsufiául
Kaptam a szűz Máriátul,
Mikor szivem angyalokhoz vágyott,
S egy véletlen eltapodt virágot
Ugy gyóntam, mint
Nagy bünét az igazhivő…
Arany idő, boldog idő.
Mikor még… de emlitsek-e többet?
Mikor szemem adta még a könyet;
- Ó gyönyörü kor te, mellynek
Illyen gyöngyei teremnek!...
S jaj maholnap az is elhagy végkép,
Vagy ha jő is, nem ugy jő miként rég –
Most már ollyan
Szivfacsaró, szivtördelő…
Hajh szép idő, arany idő!
Forrás: Családi lapok 6. Évf. II. félév 17. sz. 1857. okt.
22.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése