2020. júl. 9.

ifj. Radványi Sándor: Tavasz felé…



Röpke szellő, lágyan muzsikálgat…
Enyelegve rázza meg a fákat;
Illatosabb lőn a völgy, - a róna…
Nyiladoz a virágok bimbója.

Fönt a légben: vadmadarak szállnak…
A bogárkák élénkebbé válnak;
Csalogány zeng lenn a bokor alján:
Dalától csak úgy zeng-bong a magány.

Zöldül a rét, virág, gyepű s fű kél:
Meg-megrezzen a fákon a levél;
Miként a fű… ifjúl a természet…
- Megtoppant előtte az enyészet!

Szende szellő olvadozva, - lágyan…
Meg-meglebben: - eljöve a vágyam!
Óh természet! De szeretlek téged!
- E kis dalban – hálálkodom néked!

Kótaj 
Forrás: A Természet 15. évf. 3. sz. 1919. márc. 15.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése