Együtt élni a fájdalom,
hallgatni mintha, mintha nem,
tudni, hogy más is, sőt, nagyon,
s csak a halott esélytelen.
Bár azt is ki? Mindig van egy,
vagy több (közelben is), aki
szerencsétlenebb, betegebb,
jogosultabb ordítani.
Vagy nincsen? Mindenki maga
szenvedi, éli meg, ahogy
a mindenség pora, sava
testből, lélekből kimozog?
(Forrás: HOLMI XXI. évf. 5. sz. 2009. május)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése