Amíg egy tenyérnyi
kék ég az enyém,
Amíg egy szál virág
mosolyog felém,
Amíg e napnak
egy sugara hull rám,
S esténként elringat
lágy álom-hullám,
Amíg a jóságod
virraszt felettem,
Bűntől a lelkem
amíg visszaretten,
S végtelenséged
szomjazza vágyam,
Gazdagabb nem lehet
senki sem nálam.
Forrás: Szolgáló V. évf.
4. sz. (XIX.) 1999. szept. 5.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése