2021. nov. 15.

Feleki Sándor (1865-1940): Augusztus végén

 


Legforróbb, legtüzesebb csókját

A nap most osztja szerteszéjjel,

A földet lázasan ölelve

Forró szerelmi kéjjel.

 

Amennyi fénye és tüze van,

Az mind a földre árad

S nem ad neki a föld cserébe

Se dalt, se rózsaszálat.

 

Csak tűri szótlan, tűri némán,

A nagy szerelmi lázat.

Nem adja vissza a nap csókját

S ellene föl se lázad.

 

Bágyadtan csüng levél a lombon,

Útszéli por belepte.

Lihegve gubbaszt a madár is,

Csak itt-ott száll egy lepke.

 

Egykedvűn hallgat a természet

A hő szerelmi szóra.

Talán megérzi, hogy közelg már

A végső búcsú-óra.

 

Forrás: A Természet 7. évf. 1. sz. 1903. jan. 1.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése