2014. szept. 9.

Harsányi Lajos: Ifjúság



Szeles, bolondos. Álmok után fut.
Örök reménnyel készül a harcra.
Bírni akarja mohón az egész nagy
Földi világot.

Bírál. Lenézi a korosabbat.
Múlt érdemet soha el nem ismer.
Gyorsan akarja kezébe ragadni
Az úri gyeplőt.

Nagyon szeret. De szerelme csélcsap.
Bár halni kész a leányka szeméért,
Új vigaszok hamar harmatoznak.
Írt a sebére.

Gyakorta sért. De ijedve nézi
Halk bánatod és felsikolta dobja
Felzokogó kebelét te bocsátó
Méla szívedre.

Szeresd nagyon. Zabolázd, de enyhén.
Nézd őt titokban. Szánd. Hiszen ő is
Bús elítélt. Gyönyörű kora, ó jaj,
Tőle is elmúl.


(Forrás: Harsányi Lajos válogatott költeményei 126. old. – Összeállította: Bánhegyi Jób Dr. - Bp., 1935. Szent István-Társulat kiadása Könyvnap)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése