Könnyű nóta háboruban,
nyisd ki szádat, junius van,
miért hívlak? nem tudom:
tán vigasznak, csillagom.
Ó, reményem, jóbarátom,
a helyemet nem találom,
keserű a szám íz6e,
igy nem érünk messzire
Ez a bérház úgy morajlik,
szaladjunk az utcasarkig,
sulyosléptű bú, harag
elvesziti utamat.
Nézd, a felhő fényben tévedt,
még a hold is izzik, éget,
muzsikál a házeresz, -
égi nótám, jőjj vezess.
Fák suhognak, illatoznak,
a szívemben hajladoznak,
ha most rámnéz valaki,
földerülnek szavai.
Halk vidékre kéne menni,
pajta mélyén megpihenni,
éji nótám, ékszerem:
szénaágyad meglelem?
Forrás: Új Idők LI. évf.
1945. 1. sz. 1945. augusztus 4.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése