2020. jún. 18.

Rainer Mária Rilke: Kék hortenziák


Mint tengelyekben zöld, a legsötétebb:

a fonnyadtan érdes, kába levelek

szirmok közül már messze fénylenek,

magukra fel nem öltve még a kéket.

 

Ragyognak, sírva furcsa könnyeket,

mintha óhajtanák ismét a véget,

s mint kék levélpapírok, hogyha vének,

sárgák, lilák, s kicsit szürkéllenek.

 

Mint kisgyermek kinőtt köténye mellett,

mely elmosódott s már semmit sem ér:

érezzük, a kis élet hogy letellett.

 

De íme, túl a zöldön, hogyha nézed,

kék színben újul egy sziromlevél,

s látod nevetni mozdulón a kéket.

 

Ford.: Csanádi Béla

Forrás: Vigilia XII. évf. 1947. május

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése