Bárányfelhő, ott fenn a magas égben,
ragyogó lesz a kedvem, ha rád nézek!
Csodálom vatta-fehér szép alakod,
míg lustálkodom kertemben a napon.
Nézem a végtelent, mely az otthonod,
vágyom veled vándorolni szabadon.
Azúr-kék tengerben éled életed,
gyönyörködteted az emberszemeket.
Úszol tova lomhán, mégis kecsesen,
hátrahagysz búzakék felhősereget.
Járod a világmindenség tetejét,
sűrűbben látogathatnál mifelénk!
2008.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése