2022. jan. 11.

PETŐFI SÁNDOR IFJUKORI KISÉRLETEI*

 

(Kiirva e czímü kézirati munkából: „A pápai ref. képzőtársulat Érdemkönyve. 1841-44.”)

 

Hazatérés

(158 lap.)

(Németből, Heine után)

 

Te szép halász leányka,

Hajtsd partra csolnakod;

Jőj s ülj le oldalomhoz,

És nyujtsd nekem karod.

 

Fejecskéd tedd szivemre,

S ne félj, ne oly igen,

Hisz gondtalan naponként

Jársz a vad tengeren.

 

Tengerhez szűm hasonló,

Van rajt’ vész, ár, apály;

És mélyen fenekében

Nem egy szép gyöngy is áll.

 

A. B. (Petrovics Sándor, kihúzva)

1 éves deák

 

Vándordalok

(195-196 II.)

(Dicséretet nyert dalok)

 

Távol szeretteimtől,

S tőled te drága hon!

Vándorlom a világot

Végetlen utakon.

 

És lábam a nagy úton

Fáradva lépdegel,

Mert vállaim tetézvék

Butornak terhivel.

 

Eldobtam én a terhet,

Nincs többé vállamon;

És mégis vajh mi csüggeszt?

És mégis vajh mi nyom?

 

Boldogtalan fiú te!

Mely tégedet lever,

Nem válladon,… szivedben

Az óriás teher.

 

II.

Hová, hová az égi úton,

Darusereg;

Azért hagyjáték-é a tájat,

Mert nem meleg?

 

Vándorlok én is, ám de pályám

Ellenkező:

A szerelem forró honából

Jégsir felé.

 

Homonnai (Petrovics, kihúzva)

 

Pórnak esti dala

(Érdemkönyv 159-160 II.: Tavasz 21-22 II.)

(Németből Claudius után)

 

Az ékes nappali csillagzat

Pályáját végezé.

Jer, és törüld le izzadásom,

S teríts fel, drága nő.

 

Csak itt a földön is terithetsz,

Gyümölcsfánkhoz közel:

Itt jóizü az étel este,

S legtágasabb a hely.

 

Aprócska vendéginket is hídd,

Mert ugy kiéhezém;

A legkisebb is hagyja fészkét,

Ha álom nincs szemén.

 

Sokat tálalnak a királynak,

Ő, a mint hírelik,

Mindennap sültet, meg lepényt, meg

Pástétomot eszik.

 

S egy ember van mellé rendelve,

Más dolga nincs neki,

Asztalneműjét rendezi csak,

S szolgálatát teszi.

 

Adj’ Isten ő egészségére!

Mert mennyi dolga van:

Hogy minket békében tarthasson,

Éj- s nappal nyugtalan.

 

Ha úri mód nem élhetünk is,

Van mégis kenyerünk,

Van tiszta, szép, és fris tej és vaj;

S hát kell-e több nekünk?

 

Elég ez untig póri népnek,

Vedd hálánk érte, ég!

S ma estelink szabadban tartjuk,

Hol annyi csillag ég.

 

A hold ezüstlő sugarakkal

Leszen velünk jelen,

És áldást hintve tálainkba

Fog tündökölni fen.

 

Nos, gyermekink, együnk vidáman,

S a mennyek áldjanak!

Óh én irigylendő, szegény és

Mégis gazdag vagyok!

 

A. B. (Petrovics S.)

 

*) E közleményt Eötvös Lajos Pápáról Gyulai Pálnak küldötte be, hogy Petőfi Vegyes Művei második kiadásakor használhassa. De minthogy a Vegyes Művek második kiadását bajosan remélhetni, Gyulai jónak látta ez érdekes közleményt lapunkba adni.     Szerk.

 

Forrás: Koszorú 3. évf. Első félév 3. sz. 1865. jan. 15.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése