Hegyen, völgyön hüvös szél fú,
Sárga leveleket tépdel,
Nincsen illatozó virág,
Nincsen madárdana éjjel.
Kis kamrában mécsvilágnál,
Fehérlepelben hidegen,
Összekulcsolt kezecskékkel
Alszik a kedves Imogen.
VI.
Kakukmadár meddig élek?
Azt feleli: kakuk! kakuk!
Meglássátok barátnéim,
Én két év mulva meghalok.
Kakukmadár, halálmadár
Éjenkint ablakomra jár,
Két év mulva nem maga jő,
Együtt jő véle a halál.
Forrás: Csokonai Lapok 21.
sz. – Debrecen, 1850. septemb. 21. szombat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése