Beteg az én szivem tája,
Elfogyott már a lud mája,
Ilyen kevés oly nagy pénzér!
Ez biz isten anynyit nem ér.
Most legalább inni kéne,
De rosz a bor kedves néne!
Ha csak egy meszelyt meginnám,
Szemem kiugranék, ugy ám!
Nem régen – jól emlékezem,
Megbódult tőle a fejem,
Torkomnak orvost hivattam,
Három napig bort nem ittam!!
Ha csapláros nem kémlelne,
Legalább kend megölelne;
De míg férje honn ül kincsem!
Nem jön ide az ördög sem.
Forrás: Csokonai Lapok 18.
sz. – Debrecen, 1850. august. 28. szerda
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése