Óh! Kél a szíven gyakorta kérdés,
Amelyre nem jő soha felelet;
Amely mint sebzett, halódó madár,
Ott ring kerengve szíveink felett!
Óh! Kél a szíven gyakorta kérdés,
Amelyre köny csak minden felelet;
Sötét világom tiszta hóvirága,
Ha minden álmunk czéltalan… hiába.
Mért sodort a sors össze veled?!
Forrás: Debreczeni Képes
Kalendárium. IX. évf. 1909.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése