Mikor a képzelet hatalma
A szenvedély fokán megáll,
Agyunk gondolatot, remegő
Ajkunk egy hangot nem talál;
Mikor a perczek ezredévek,
S az órák olyan illanók –
Mindazt, mit gondolunk, mit érzünk,
A tért, időt és szivverésünk:
Kifejezi egy drága csók!
Piros hajnal éj s nap határán,
Ki sejtelemből támadott
És a tudás fényére tör fel,
Jelezve a kelő napot.
Már nincs sötét s még nincs világos,
Minden tündérség, rejtelem.
Két szép világ most születőben,
Hanyatló éj… nap feljövőben…
Csókkal nyilt ország: Szerelem!
Forrás: Debreczeni Képes
Kalendárium. VIII. évf. 1908.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése