Világosi temetőben
Járok-kelek sírva.
Hej! sok vitéz, névtelen hős
Pihen itt a sírba!
Hol feküsznek? Merre, merre?
Kis virágtól elborulva kérdem.
De azok csak rázogatják
Fejüket a szélben.
Hol a kereszt, emlékoszlop?
Hisz’ ők hősök voltak!
Ily jeltelen sírok alatt
Álmodnak a holtak?
Hej! ha minden honvédsíron
Fejfa gyanánt szomorúfűz lenne,
Olyan erdő búgna itt, hogy
Eltévednék benne.
Forrás: Debreczeni Képes
Kalendárium. VII. évf. 1907.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése